2012. március 27., kedd

2012. március 17., szombat

Tenni vagy lenni...

"Az időzítés és a végzet szétválaszthatatlanul összefonódnak, nekünk pedig meg kell tanulnunk bízni benne, hogy az isteni mindkettőt elrendezi számunkra." (Arielle Ford)

A végzet nem más, mint az isteni kegyelem és a szándékos egyéni erőfeszítés közös játéka. Egy részébe tehát nincs beleszólásod, a másik fele viszont teljes mértékben a te kezedben van, és amit teszel annak kézzel fogható következményei lesznek. Az ember se nem teljesen báb, akit az istenek dróton rángatnak, se nem kapitánya saját sorsának. Egy kicsit mindkettő. Úgy galoppozunk át az életünkön, akár a cirkuszi mutatványosok, akik két egymás mellett vágtázó ló közt egyensúlyoznak. Egyik lábunk a "Hit" hátán, a másik a "Szabad akaratén" és minden áldott nap fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy voltaképpen melyik ló melyik, vagyis melyik az, amelyikkel kapcsolatban fel kell hagynunk az aggodalmaskodással, hiszen nem a irányításunk alatt áll, és melyiket kell tudatos erőfeszítéssel jó irányba kormányoznunk."  (Elizabeth Gilbert: ízek, imák, szerelmek)

2012. március 11., vasárnap

vízpart valahol a világban


ez az ötlet is egy utazási katalógusból jött, de akinek ajándékba szántam pálmafák nélkül kérte...

Méret: 24x30 kasírozott vásznon

Tenger, hajó, nyaralás

ezeket a képeket találtam egy utazási magazinban:


és ez lett belőlük:
Méret: 18x24 akril kasírozott vásznon




2012. március 8., csütörtök

Tanfolyami képeim


szabályok között, mégis szabadon


a minta és az első "mű"

első CSEND-életem


Színek, vonalak, ecsetvonások – élet-képek, -pillanatok



Utam a színes világhoz:

2011-ben találtam rá magamban a színekre, festésre és arra, hogy milyen örömöt adhat ez a tevékenység. Vagy az amikor valami kialakul gondolatban és olyan lelkesítő erővel akar kitörni, hogy egyszer csak megszületik a kép.
Voltak már próbálkozásaim, rajzolásban, festésben… rajzszakkör kb. 5-6. osztályos koromban, 2 alkalom, 10 éves koromban 1 festett porcelán tányér, előre rajzolt minta alapján a keresztanyám útmutatásával, aki gyönyörű porcelánokat festett, aztán középiskolában is, 1-2 festett kép, és már felnőttként 30 körül is 2 kép… aztán mindannyiszor nem figyelve a hívásra, abbahagytam és mentem tovább, jó mélyre elsüllyesztve a temperákat, ecseteket… észre sem véve, hogy van belül valamiféle vonzódás…
Aztán amikor néhány éve kissé öntudatlanul el kezdtem keresni az utam, sok egyéb hely és módszer után eljutottam egy jobb agyféltekés rajz-, és 1 év múlva egy színes festés tanfolyamra.
De a szenvedély még ekkor is csak visszafogottan bontogatta szárnyát és kellettek további lépések, segítők akik tovább vittek és mára rendszeres tevékenységemmé vált a festés, elkezdtem ajándékozni őket és nagy öröm amikor készül a kép és arra gondolok, hogy milyen örömet okozok vele majd.
Néhány hete kezdtem csinálni a sorozatokat, amikor több összetartozó képet festek egyszerre, vagy ugyanazt a témát többféle színárnyalatban is elkészítem, érdekes látni a színek adta hangulat-változásokat. És hihetetlen boldogság amikor felmerülnek az újabb ötletek, amiket szeretnék megvalósítani.
Innen született az ötlet, hogy szívesen festenék egy adott helyre, előre meghatározott méretre, színvilághoz, hangulathoz tartozó képeket is.   

Kedvenc témák:
tájak, vízpartok, természet, és virágok…